English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben


PPKE


Ami a herma mélyén van – Konferencia a lovagkirályról Győrben
2017. június 28., szerda 14:18

2011-ben négy napra felnyitották a Szent László koponyaereklyéjét tartalmazó hermát, ami átfogó tudományos kutatásnak lett a kiindulópontja. Többek között e vizsgálat eredményeit mutatta be az a konferencia, amelyet június 26-án rendeztek a győri Richter János Hangverseny- és Konferenciateremben.

Történelmi jelentőségű esemény, hogy Szent László koponyaereklyéjét megvizsgálták, ennek folytatása e konferencia ― fogalmazott köszöntőjében a konferenciát szervező Győri Egyházmegye főpásztora, Veres András. Valóban: másfél évszázaddal korábban Simor János püspök volt az utolsó, aki felnyittatta Magyarország harmadik legjelentősebb történelmi ereklyéjét. 2011-ben az egyházmegye ― és Pápai Lajos akkori megyéspüspök ― által felkért szakemberek arra volt kíváncsiak, hogy valóban rejtezik-e koponyaereklye a hermában, az teljes koponya vagy csak egy részlet, és leginkább, hogy tényleg a lovagkirályhoz tartozik-e a relikvia. Másfél tucat, a szakma élvonalába tartozó tudós ― orvosok, antropológusok, műszaki szakemberek ― vehette akkor kesztyűs kézbe Szent László koponyarészletét.

Szent Lászlót nem annyira a kerek évfordulók kötik a mához, hanem az, hogy személye, munkássága segíthet abban, hogy napjaink eseményeit jobban megértsük, jobban el tudjunk igazodni hazánk, kontinensünk eseményei között, és tudjunk a szent királyhoz hasonlóan szent megoldásokat találni ― mondta Veres András. Szent László örökösei vagyunk, és ez kötelességet jelent mindannyiunk számára ― tette hozzá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.

Szent László nemcsak fizikailag volt egy fejjel magasabb mindenkinél, szellemével is meghaladta kortársait, szikrázó elméje a többiek fölé emelte őt. Hazája iránti elkötelezettségével utat mutatott ― hangsúlyozta beszédében Somogyi Tivadar, Győr alpolgármestere. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár arra mutatott rá, a 21. század embere azt gondolhatja, hogy könnyű dolga volt Szent Lászlónak, de ez korántsem igaz: országát külső és belső támadások is veszélyeztették, és az Egyház is kettészakadt. Ha követjük Szent Lászlót, akkor lesz virágzó a mai Magyarország ― mondta.

A Szent László-hermát a 16. századig őrző Nagyvárad a harmadik legjelentősebb zarándokhely volt a középkorban, csak a bátai Szent Vér-kegyhely és a budaszentlőrinci pálos kolostor előzte meg ― derült ki Nemes Gábor előadásából. A Győri Egyházmegyei Levéltár főlevéltárosa a konferencián a herma Nagyváradról Győrbe kerülésének történetét vázolta fel, amelyben Naprághy Demeter játszott kulcsszerepet: a nagyváradi székesegyházat elfoglaló Erdélyi Fejedelemség elől Prágába menekítette az ereklyét, amely vele együtt aztán sok helyen megfordult. Naprághy Demeter 1607-es győri püspöki kinevezése után a Szent László-herma is a városban maradt, mivel a főpásztor végrendeletében a székesegyházra hagyta azt.

Székely Zoltán művészettörténész, a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum igazgatója a lovagkirály győri képkultuszába nyújtott betekintést. A bárdot tartó harcos, ami a későbbiekben a legjellegzetesebb ábrázolási formája a szentnek, a 15. században önállósodott a középkorban számtalan templomban megjelenített kun vitézzel való csatajelenetből. A győri székesegyház egyik legjellegzetesebb ábrázolása az imádságos királyt is elénk állítja: a Könnyező Szűzanya kegyképével ékes Mária-oltár jobb oldalán László pajzson ajánlja fel a Szűzanyának kardját, melyre egy olvasó tekeredik.

Az 1763-as nagy földrengés után kezdődtek el a Szent László-napi körmenetek Győrben, miután Zichy Ferenc a városban körbehordatta a hermát, és a győriek együtt kérték ― sikeresen ― Szent László közbenjárását a rengés abbamaradásáért. Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának történész docense előadásában rávilágított, hogy ez nem kiindulópontja, hanem megerősödése volt a városban a szent tiszteletének. Mindezt az is bizonyítja, hogy a főpásztorok az egyházi ünnepek csökkentésekor következetesen kiálltak amellett, hogy a szent királyra vigíliát is magában foglaló főünneppel emlékezzenek.

Kovács Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tudományos főmunkatársa a Szepességből és Svájcból nemrégiben előkerült, eddig ismeretlen Szent László-himnuszról számolt be. A Vergente mundi vespere kezdetű ének úgy kerülhetett a svájci Sionban (latinul Sittenben) lejegyzett zsolozsmás- és énekeskönyvbe, hogy a korábban sok évig hazánkban szolgáló, a kalocsai érseki címig is eljutó Bensis András Svájcba kerülve is őrizte Szent László tiszteletét.

A Szent László sírhelyével kapcsolatos közelmúltbeli nagyváradi ásatásokat mutatta be Mihálka Nándor. A Nagyváradi Vár- és Várostörténeti Múzeum régész-muzeológusa elmondta: a lovagkirály a jobb védelmi lehetőségek miatt költöztette Biharról Nagyváradra a püspökséget 1092-ben. A szent király máig felfedezett legrégebbi sírja egy tekintélyes méretű, tizennyolc négyzetméteres kripta, amely négy méter mélyen található a mai járószint alatt.

I. László király lengyel vonatkozásairól beszélt előadásában Stanisław Sroka, a krakkói Jagelló Egyetem professzora. Ezek közül a legfontosabb, hogy Lászlónak egy ismeretlen nevű lengyel királylány volt az édesanyja. Gall Anonim lengyel krónikaíró a korabeli magyar feljegyzésekkel ellentétben azt állítja: II. Boleszláv lengyel királynak köszönhette László a trónra kerülését, ugyanakkor arról is ír a krónikás, hogy később László a menekülő Boleszlávot és fiát, Mieszkót is befogadta, sőt Mieszkónak segített trónja visszaszerzésében.

A konferencia második részében következtek a 2011-es koponyaereklye-vizsgálat eredményeit bemutató referátumok. Patonay Lajos, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének laboratóriumvezetője orvosi szempontból mutatta be a legújabb technikát, többek közt paleopatológiát, radiológiát felhasználó vizsgálatokat. A koponyáról ― feltehetően a korábbi ereklyevételek miatt ― hiányzik az alsó állkapocs és a fogak jelentős része, valamint más helyeken is hiányzik egy-egy kisebb darab. Az ereklye egy újabb kis részét és a megmaradt három fogából egyet fel kellett áldozni a legújabb vizsgálatokhoz, melyekből többek közt az is kiderült, hogy Szent László teljesen egészséges volt, amikor elhunyt.

Az antropológiai vizsgálat sok szempontból megerősítette, hogy valóban Szent László az, akinek a koponyáját őrzi a herma. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének vezető egyetemi docense elmondta: a koponya tetejének négy részre oszló elszíneződése megfelel az ereklyetartó nyílásainak, és minden bizonnyal a régi idők embereinek keze nyomán alakult ki. Ez erős bizonyíték arra, hogy az eredeti ereklyét őrizték meg hosszú évszázadokon át. Ugyancsak Szent László személyére utal az, hogy egy 45―55 év közötti, hipermaszkulin jegyeket mutató férfi koponyáját őrzi a herma.

Kustár Ágnes antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának osztályvezetője Szent László plasztikus, azaz szoborszerű arcrekonstrukcióját mutatta be. A herma szakrális, szimbolikus ábrázolása mellett megszületett egy László király hétköznapi arcát egészen jól megmutató rekonstrukció.

Készült egy másik, grafikus arcrekonstrukció is, amiről már Kőnig Frigyes tanszékvezető, egyetemi tanár, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rector emeritusa beszélt. Kollégáival a plasztikus arcrekonstrukcióhoz sokban hasonlító, de kevésbé a befejezettségérzetét keltő, kétdimenziós arcképet hoztak létre. A képzőművész hangsúlyozta is: lehet, hogy ezek a rekonstrukciók közelebb állnak a király igazi arcvonásaihoz, mégis ha valaki Szent Lászlóra gondol, a hermára gondol ― ez égett bele a tudatunkba, és ezen a képen nem is szabad változtatni.

A konferencia lezárásaként bemutatták a holisztikus szemléletet megcélzó ritka tudományos vizsgálat eredményeit ismertető könyvet. A Szent király ― lovagkirály című album igazi tudományos ismeretterjesztő munka, derült ki Fekete Éva molekuláris biológus, a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének tanára ismertetéséből. A kötetet Kristóf Lilla antropológus és Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora gondozta.

Ugyancsak bemutatták a Szent László ― arcvonások című dokumentumfilmet, amely a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Pro Patria Egyesület támogatásával jöhetett létre a jubileumi évhez kapcsolódva. A mai tudományos ismereteket tömören és élvezetesen interpretáló alkotás két szálon fut: egyrészt ismerteti a lovagkirály kultuszát, másrészt a hat éve elkezdődött, de még hosszú időre kutatási anyagot szolgáltató tudományos vizsgálat eddigi eredményeit is a néző elé tárja.

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír








Napi evangelium
Adjátok inkább oda a rászorulóknak azt, amitek van!
  Lk 11,37-41

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Antióchiai Szent Ignác
 
A nap 
szentje
 
Ignác (mellékneve Theophoros - istenhordozó) az antiochiai püspökségben Szent Péter második utóda volt. Trajanus idejében megbilincselve hozták Rómába. Nehéz utazása közben írta 7 híres levelét. Ezekben különösen inti a híveket, hogy maradjanak egységben a püspökökkel, a presbiterekkel és a diakónusokkal. Ezek a levelek egyben kifejezői is a Krisztus iránti nagy szeretetének, és kiérződik belőlük, hogy mekkora gondja volt, hogy az Egyház egységes legyen. A római egyházhoz előre küldött levelében azt írta, hogy ne tegyenek lépéseket kiszabadítása érdekében. 110. körül halt meg, vadállatok elé vetették, "melyek fogai megőrölték, mint a malom a búzát".



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum