English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben


PPKE


Pro Cultura Christiana-díjban részesült Szekeres Erzsébet
2017. szeptember 5., kedd 16:04

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Cultura Christiana-díjat adományozott Szekeres Erzsébet képzőművésznek. A kitüntetést a testület nevében Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke adta át szeptember 5-én Vácott a Testület őszi ülésének első napján. A díjjal a püspöki konferencia elismerését fejezi ki azért a szolgálatért, amelyet munkásága folyamán Szekeres Erzsébet a keresztény kultúra továbbadásáért végzett.


Szekeres Erzsébet képzőművész, textilművész hitvallása az ember, az élet szeretete, amely nem csupán alkotásaiban fejeződik ki, hanem a művészi érték közvetítésén túl feladatának tekinti azt is, hogy mélyen, sokrétűen őrizze korának eseményeit, benső képességeivel rétegről rétegre, áthatóan örökítse meg történelmünket, fogalmazza meg jelenségeit.
1938. augusztus 10-én született Budapesten, de igazi otthonának Gödöllőt tartja, ahol ma is él és alkot. Szülei egyszerű földművelők voltak, a háború után három kisgyermeket neveltek Gödöllőn. A ház körül mindenkinek megvolt a maga feladata, iskola után természetes volt a gyerekek számára, hogy eleget tegyenek az otthoni kötelességeiknek.
Szekeres Erzsébet a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (a mai Szent István Egyetem) agrármérnökként végzett 1967-ben, de felsőfokú tanulmányai előtt csecsemőgondozó is volt. Mezőgazdasági területen dolgozott 1989-ig, iparművésszé a munkája mellett önerőből képezte magát.
Művészi fejlődését Remsey Jenő, Remsey Iván, Merész Gábor és Koczogh Ákos segítették. A hatvanas években olaj és olajpasztell képekkel próbálkozott, Prutek bácsi portréját országos kiállításra alkalmasnak ítélte a zsűri. A textil faliképek készítése felé édesanyja bátorítására fordult. Dekoratív hangoltságú hímzett és varrott textil-faliképein a magyar népművészet motívum- és szimbólumvilágának modern átírásával kísérletezett. Munkáit itthon és külföldön több mint száz kiállításon láthatta a közönség.
1969-ben a Galgamenti Fesztivál egyik rendezőjeként megbízták a gödöllői járás népművészeti anyagának - textília, hímzés, viselet - összegyűjtésével. E munka során érintette meg és vonta bűvkörébe a népművészet. 1970-ben kezébe került Kallós Zoltán Balladás könyve és Kriza János Népköltési gyűjteménye, amelyek mély benyomást tettek rá, a balladák szűkszavú, megrázó tragédiái késztették a faliképek varrására. A népi gyerekdalok, mondókák, versek inspirálták, hogy meseszőnyegeket szőjön. A Kertem virágai című kiállítással, a kézi csomózású faliszőnyegekkel nagyszüleire emlékezett, akiket nem ismerhetett.
1988 óta tagja a Művészeti Alapnak, számos kitüntetést mondhat magáénak, idén júniusban vehette át a Magyar Örökség-díjat. 1985-ben és 1989-ben Németországban, 1987-ben Finnországban járt tanulmányúton. 1981-ben kisfilm készült munkásságáról. Négy meseszőnyegét – Égigérő fa, Kacor király, Mesefa, Májusfa – a Magyar Posta bélyegen is kiadta. Borítékrajzon a Tündérszép Ilona, az Árgyélus királyfi, a Cifrapalota és a Megy a gőzös Kanizsára című alkotásai jelentek meg. Az UNICEF levelezőlapján a Búj, búj, zöldág című szőnyege bejárta a világot.
Szekeres Erzsébet számos alkotásában megörökítette egyházunk szentjeit, többek között Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet alakját. A Művésznő a közelmúltban jelentősebb kollekciót adományozott a kalocsai Astriceum Érseki Múzeumnak, amely alkotások ma is megtekinthetők a gyűjteményben.
„Azt szeretném mindig elérni, hogy a képeimet szemlélők végül is mosollyal szívükben távozzanak kiállításomról. Még akkor is, ha - mint az életben mindig - a szép mosolyba bánat is vegyül.” - vallja munkásságáról Szekeres Erzsébet.






Napi evangelium
Adjátok inkább oda a rászorulóknak azt, amitek van!
  Lk 11,37-41

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Antióchiai Szent Ignác
 
A nap 
szentje
 
Ignác (mellékneve Theophoros - istenhordozó) az antiochiai püspökségben Szent Péter második utóda volt. Trajanus idejében megbilincselve hozták Rómába. Nehéz utazása közben írta 7 híres levelét. Ezekben különösen inti a híveket, hogy maradjanak egységben a püspökökkel, a presbiterekkel és a diakónusokkal. Ezek a levelek egyben kifejezői is a Krisztus iránti nagy szeretetének, és kiérződik belőlük, hogy mekkora gondja volt, hogy az Egyház egységes legyen. A római egyházhoz előre küldött levelében azt írta, hogy ne tegyenek lépéseket kiszabadítása érdekében. 110. körül halt meg, vadállatok elé vetették, "melyek fogai megőrölték, mint a malom a búzát".



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum