English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben


PPKE


A Szűzanya a megtérés forradalmát hirdeti – Konferencia a fatimai jelenések 100. évfordulóján
2017. október 15., vasárnap 12:48

A fatimai jelenések 100. évfordulóján országszerte számos egyházi programmal emlékezik az Egyház. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia október 14-én konferenciát szervezett a Fatimai Szűzanya tiszteletére épült soroksári Szent István király-plébániatemplomban.

A konferencia szentmisével kezdődött, Snell György esztergom-budapesti segédpüspök főcelebrálásával. A segédpüspök homíliájában arról beszélt, hogy a Boldogságos Szűz Mária példa számunkra, Istenre figyel, és hisz, teljesíti az Úr akaratát. Az ilyen emberről mondja Jézus, hogy boldog, mert „Isten szavát hallgatja, és meg is tartja”.

Szeretem a Szűzanyát, mert igazi édesanya, aki azt akarja, hogy a gyermekei is boldogok legyenek. Igaz, hogy a keresztet nem tudjuk száműzni az életünkből, és olykor elbizonytalanodunk, de ő imádkozik értünk, és mindent megtesz az üdvösségünkért, ahogy a fatimai jelenések idején, az Európában dúló háború idején is tette – mondta Snell György, aki a szentmise után köszöntötte a konferenciára érkezett híveket, akik megtöltötték a soroksári templom padsorait.

Az egyházi szakértők előadásainak sorát Kovács Zoltán mariológus, angyalföldi plébános nyitotta meg. Ismertette a száz évvel ezelőtt Fatimában történt jelenés részleteit, beszélt a pásztorgyermekekről és a rájuk bízott három titokról. Hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa a portugáliai látogatása alkalmával a hívek sokaságára tekintve így szólt Fatimában: „Zarándokok Máriával”. Ő ugyanis a „biztos jel, amely ragyog” a zarándok egyház útján – folytatta Kovács Zoltán, a II. vatikáni zsinat Lumen gentium kezdetű  dokumentuma záró fejezetének szavaira utalva. Mária ott áll mellettünk nehézségeinkben, gondoskodó szeretettel, és Krisztusra mutat, aki végigjárta az élet útját és ismeri az emberlét megkísértettségét. A Szűzanya a megtérés és az engesztelés forradalmát hirdeti – szögezte le a mariológus.

Kovács Zoltán a fatimai üzenetek tartalmából kiemelte a rózsafüzér mindennapi imádkozására szóló buzdítást, és a Krisztussal, illetve Máriával való találkozás folytonosságára való utalásokat. – A Szűzanya az üzeneteivel nem riogatni akart, a szavai tele vannak irgalommal – mondta a mariológus, és hozzátette: Mária jelenléte nem szimbolikus, hanem konkrét, anyai szeretettel kísér, hogy szentté válhassunk.

Kálmán Peregrin ferences szerzetes, történész a zarándoklatok és a zarándokhelyek szerepéről beszélt Mária-tiszteletünk megújítása szempontjából. Elmondta, hogy Mária maga is tanítvánnyá vált az Egyházban, az apostolok nyújtják felé az eucharisztiát, s így új módon találkozik a Fiúval, a fiával. Ugyanakkor ő az, akinek Szent István király felajánlja országunkat, azaz akire rábízza a népet. Krisztushoz hasonlóan cselekszik, aki a kereszten János apostol személyében mintegy rábízta anyjára az egész emberiséget.

Kálmán Peregrin hangsúlyozta, hogy a liturgikus életben istenközlés és kinyilvánítás történik, részvétel a valóságos isteni életben, ezért kerülendő az egyházi gyakorlatban a jozefinizmus idején eluralkodott racionalizmus. Történelmileg ekkortól kezdve szorult háttérbe a zarándoklás, és később ezért tört előre a szentimentalizmus, ami természeténél fogva a Krisztussal való életközösségig nem jut el.

Egy zarándokhelyen az épületeknek, az élettereknek, s mindennek azt kell szolgálnia, hogy segítse a Jézussal való találkozást, és hogy a zarándok felismerhesse széttöredezett életének egységét – folytatta Kálmán Peregrin. – A Szűzanya segít, hogy a zarándok megnyissa az életét, előkészületként Isten igéjére és a szentségek befogadására. Mária szépsége is motiváló tényező, és ezt a belső megnyílást szolgálja.

A ferences szerzetes a mai kor kihívásai közepette ajánlotta a hagyományos vallási gyakorlatok elmélyítését, komolyan vételét: a keresztvetés, a szenteket ábrázoló szobrok, útszéli feszületek előtti tiszteletadás, a rózsafüzér ima, a zsoltározás, a Jézus-ima tudatos gyakorlását, a virrasztás hagyományának megtartását. Felhívta a figyelmet a zarándokhelyeken végzett liturgia igényességére, az új kommunikációs csatornák alkalmazására, valamint az engesztelés, a felajánlás hangsúlyozására a búcsújáróhelyeken.

A Mária-kegyhelyek akkor lesznek a jövőnk részei, ha a zarándokok „ellátása” helyett a zarándokok „átformálása” felé indulunk el, és nem idegenkedünk az új kifejezésformáktól sem. Szerepe lehet mindebben a megújulási mozgalmaknak és a Máriás közösségeknek is – mondta Kálmán Peregrin.

A konferencia folytatásában Ivancsó István görögkatolikus teológiai tanár tartott előadást a máriapócsi könnyező kegyképről és a pócsi kegyhelyről. Ismertette a történelmi előzményeket, az 1696-ban, az 1715-ben és az 1905-ben történt könnyezés körülményeit. Máriapócs az európai Máriás Háló tagja 2003 óta, a kegyképet pedig 2005-ben Erdő Péter bíboros, prímás koronázta meg, ekkor lett Máriapócs nemzeti kegyhely is. Ivancsó István hangsúlyozta, hogy a János-evangélium tanúsága (Jn 14,6) nyomán tudjuk, Mária Jézusra mutat (ahogy a kegyképen is): ő az út, ezen haladjatok!

Puskás Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dogmatikaprofesszora a konferencián Szent II. János Pál pápa tanítását ismertette Szűz Máriáról a Redemptoris Mater kezdetű enciklika alapján.

A professzor kiemelte, hogy ez a körlevél illeszkedik a szent pápa azon törekvésébe, amely a II. vatikáni zsinat tanításának befogadását, terjesztését segítette elő. A dokumentumban kifejezetten szó esik a pápa nagy álmáról, az ökumenizmus megvalósulásának előmozdításáról is. A szent egyházfő a történelmi múltban kereste azokat a fogódzópontokat, amelyek a Mária-tisztelet azon elemeire utalnak, amelyek összeköthetik a keresztényeket.

1987-ben a pápa Mária-évet hirdetett, és ennek kezdőnapjaként pünkösdöt jelölte ki. E többsíkú utalás arról is szól, hogy Mária helye az egyház középpontjában van – mondta Puskás Attila. A dogmatikaprofesszor a teológiai megfontolások között rámutatott arra, hogy Szent II. János Pál pápa bátran használta körlevelében Máriára vonatkoztatva az önkiüresítés fogalmát, illetve arról is elmélkedett, hogy Isten anyja a hit útját, adott esetben a hit sötét éjszakájának útját járta. Ezért méltán tudhatjuk őt magunk mellett azokban a helyzetekben, amikor értetlenül állunk Isten gondviselő tervének titka előtt.

A II. vatikáni zsinat mariológiai tanításához képest új elem a Redemptoris Mater szóhasználatában a „közvetítő” fogalma. A pápa szemléletmódja szerint Mária mindannyiunk anyja, aki belenőtt a Fiával, Krisztus életével való bensőséges kapcsolatba, egészen a keresztig, majd az Eucharisztia vételéig, s ez által teljesíti gondoskodó küldetését – fejtette ki a professzor.

A konferencia befejező előadásában Héray András, a Kútvölgyi Szűz Mária Engesztelő Kápolna igazgatója, a Krisztus Ügye kongregáció tagja a rózsafüzér ima végén felhangzó fatimai fohászról beszélt. Ez, mint az engesztelés imája, egyben a fatimai üzenetek foglalata, hitünk elmélyítését szolgálja.

Regőczi István atya, Isten vándora mindig fontosnak tartotta az engesztelést embertársainkért, az ő üdvösségükért – mondta Héray András –, és másokhoz hasonlóan azt is vallotta, hogy az engesztelés a magyar nép hivatásához tartozik.

Leo Scheffchik bíboros gondolatait tolmácsolva kiemelte, hogy az engesztelés hitünk belső lényegét tárja fel: tudatosan el kell fordulnunk a bűntől, és áldozatot kell hoznunk a lelkek megmentéséért, csatlakozva Krisztus értünk vállalt keresztáldozatához. Ezt hangsúlyozta Mária is a fatimai üzeneteiben, amikor bűnbánatra és engesztelésre szólított fel.

Magyar Kurír 








Napi evangelium
Mindenkinek, akinek van, még adnak, hogy bővelkedjék.
  Lk 19,11-28

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Szent Cecília szűz és vértanú
 
A nap 
szentje
 
A 4. században épült az őróla elnevezett templom. Ez azt bizonyítja, hogy jelentős szentje volt az ókori egyháznak. Ennek a templomnak egyik feíszentelési évfordulóján fogták el a szentélyben Vigilius pápát 545. november 22-én. Cecília az egyházi énekés zene védőszentje.



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum